Gyógyír - Egy hetvenéves ember, körülbelül hány évet alszik át? dr. Szűcs Anna ideggyógyász az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetből.

Dr. Szűcs Anna: - Életünk körülbelül egyharmadát alvással töltjük, így egy hetvenéves ember esetében ugye ez 23,3 év körülbelül.

Rip: - A különböző életkorokban is változik az alvás mennyisége, tehát, hogy mennyi alvásra van szükségünk. Ugye a csecsemők szinte az egész napot átalusszák. Hogyan alakul ez a csecsemőktől az öreg korig?

Dr. Szűcs Anna: - Ismert dolog az, biztos mindenki aki szülő az tudja, hogy egy gyerek az napi húsz órát alszik, a csecsemő és aztán ez az alvás idő ez a gyerek cseperedésével csökken lassan és eléri a felnőttkori átlagos kilenc, nyolc, hét órát, és tulajdonképpen ez lényegében megmarad az idős korra, az alvás mennyiség legfeljebb egy picit csökken, legfeljebb átstruktúrálódik, kicsit korábban helyeződik, de az alvásmennyiség tulajdonképpen lényegében változatlan marad idős korra.

Rip: - Ha valaki felnőtt korban nem alszik nyolc órát az már betegség vagy eltérhet?

Dr. Szűcs Anna: - Nagyon széles határok között térhet el. Vannak egész úgynevezett rövid és úgynevezett hosszú alvók, akik szélsőségesen, sokkal kevesebbet, sokkal többet alszanak ettől és önmagában ez semmiképpen nem betegség, mert van olyan ember, aki 3-4 órával éli le végig az életét, anélkül, hogy ez panaszt okozna, vagy teljesítménycsökkenéshez vezetne.

Rip: - Milyen fázisai vannak az alvásnak? Jól elhatárolható két különböző fázis és más a funkciója is a két fázisnak?

Dr. Szűcs Anna: - Valóban a REM úgynevezett gyors szemmozgásokkal járó alvás fázis és a lassú hullámú alvás mélységi stádiumában, tehát alapvetően valóban két alvás fázis, a REM alvást hívják paradox alvásnak is, mert ez egy nehéz ébreszthetőséggel és viszonylag nagy agyi elektromos aktivitással járó alvásfázis, amelyet álomfázisnak is hívnak, mert ebben az időszakban álmodunk, teljesen ellazul az izomzat, majd hogynem megbénul, de ugyanakkor mindenféle aktív folyamatok mégis zajlanak ilyenkor bennünk. Tehát például a REM alvást azt az agyi helyreállítódás, a regeneráció folyamatának tekintik a lassú alvásstádiumát pedig a testi, mondjuk ellazulást, megerősödés, pihenés időszakának inkább.

Rip: - A REM alvásban például rögzítjük az emlékképeinket. Tehát van egy olyanfajta funkció, amit nappal, ébrenlétben nem tudunk megtenni?

Dr. Szűcs Anna: - Itt olyan határokra jutnak ezek a kérdések, amikre nehéz válaszolni, de valóban a mind a REM alvásnak, mind a Lassú hullámú alvásnak van egy memóriafunkciója, tehát a nappali eseményeket, valószínűleg visszapörgetjük és azok valahogyan tárolódnak bizonyos agyi részekben, lehet, hogy az álmodás is ezzel függ össze és az álmodás tartalma is, mert például ilyenkor újra lejátszódnak a nappali események, egy kicsit átdolgozódva, ezzel függhet össze, hogy az álmodás tartalma rendszerint a nappali gondolatainkkal kapcsolatos.

(...)

Rip:- Mikor betegség az alvászavar? Tehát melyik ponttól számíthatjuk azt, hogyha valaki nappal elalszik, rendellenesen és éjszaka nem tud aludni, akkor már érdemes orvoshoz fordulnia?

Dr. Szűcs Anna: - Hát ha valaki nappal rendellenesen elalszik és éjszaka nem tud aludni, akkor már érdemes is orvoshoz fordulnia, egyébként, hogy mikor betegség az a funkcióképesség alapján ítélhető meg azt gondolom, elsősorban. Tehát álmatlanságnak is van egy alvászavarok nemzetközi osztályozása, mint panaszt említi. Tehát ahogy már az elején is beszéltünk róla, az, hogy valaki keveset alszik abszolút értelemben és ez kimutatható, hogy tényleg csak három órát alszik.

Rip: - De jól érzi magát?

Dr. Szűcs Anna: - az nem gondolom, hogy orvoshoz kellene fordulnia, vagy kezelni. Míg viszont, hogyha valamilyen panasszal, rossz közérzettel, teljesítményromlás, a feledékenységgel, hangulatzavarral, akár fel, akár le társul az alvásnak bármilyen zavara, akkor az egy vizsgálandó, kezelendő kérdés lehet.

Rip: - Azt olvastam valahol, hogy százféle alvás-rendellenesség van. Melyek a legjellemzőbbek?

Dr. Szűcs Anna: - A leggyakoribb talán ez az álmatlanság, illetve álmatlanságnak hívjuk azt a panaszt, amikor valaki úgy érzi, hogy nem tud eleget aludni, nem tud elaludni, korán felkel, éjszaka felébred, amikor aludni kellene, ez borzasztóan gyakori.

Rip. - Ilyenkor nincsen REM fázis? Vagy van csak ő nem éli meg, vagy nagyon rövid, vagy nem elég ez a REM?

Dr. Szűcs Anna: - Nagyrészt az esetek nagy részében nem tudjuk, hogy van-e REM fázis. Tehát azt tudjuk, hogy jelentkezik valaki, hogy elmondja, hogy nem tud elaludni, hogy van-e REM fázis vagy nem, általában inkább van, tehát ezeket azért sokat vizsgálták, tehát nem arról van szó, hogy a REM fázis hiányzik vagy a lassú hullámalvás hiányzik, hanem az egy alvási nehézség.

Rip: - Aztán vannak olyan alvási rendellenességek, amik mozgással járnak együtt. Én olvastam itt pontosan ebben a cikkben, amit ön írt, hogy van alvás közbeni evés?

Dr. Szűcs Anna: - Van egy úgynevezett paraszomnia, a paraszomniák azok valóban alvás alatti mozgásjelenségekkel járuló rendellenességek, igen gyakoriak, ide tartoznak például az alvajárás, ami a gyerekeknek 10-20 százalékát érintheti, a felnőttek körében sem ritka, és ebbe a körbe tartozik az alva evés, a paraszomnia is, amikor valaki valóban alvó, vagy inkább, a félig alvó, a kicsit tudatos, kicsit tudattalan állapotban eszik, például felkel és kimegy és megeszi a hűtőszekrény tartalmát, esetleg azokat a dolgokat éppen, amire napközben vágyódott, de leküzdötte ilyennel lehet találkozni. Vagy például megeszik kevésbé alkalmatlan dolgokat, például az utóbbi alva evés, a nőknél gyakoribb, de hát a férfiaknál is nyilván előfordul.

Rip. - Ilyen lehet még alvás közben ágyba vizelés, éjszakai felrettenés és a fogcsikorgatás. Ez ellen nem lehet semmit tenni?

Dr. Szűcs Anna: - A fogcsikorgatás terápiája nem ismert, de viszont ez egy súlyos fogászati probléma tud lenni, éppen ezért, mert a fogakat tönkreteszi a nagyon gyakori, nagyon erőteljes mechanikus terhelés, és azért a fogorvosok erre kidolgoztak ilyen fogvédő eszközöket, amelyeket célszerű használni. Ágyba vizelés egy jól kezelhető, vagy általában gyógyszerrel jól kezelhető rendellenesség, amit nem elsősorban pszichológiai betegségnek tartunk ma már, hanem szervinek.

Rip: - Aztán az alvászavarok vagy az alvási rendellenességek hátterében állhat mondjuk fájdalom, amitől felébred a beteg éjszaka vagy bármilyen lelki vagy idegrendszeri betegség is?

Dr. Szűcs Anna: - Nagyon is így van. Tehát tulajdonképpen valójában ahhoz az alapgondolathoz lehet visszatérni, hogyha mondjuk új keletű alvászavar vagy panaszt okozó alvással összefüggő rendellenességek jelentkeznek, akkor célszerű utánajárni annak, hogy mi magyarázza.

Rip: - Nagyon furcsa lesz a kérdésem, de azért csak megkérdezem, hogy az alvászavarra, csak az altatók nem jók, nem elegendő kezelés?

Dr. Szűcs Anna: - Az alvászavarról nem beszélhetünk, hiszen az altatók az álmatlanságban adják elsősorban, persze tünetileg megoldják az álmatlanságot ideig-óráig általában, de célszerű mondjuk a gyógyszerhozzászokás előtt vagy helyett, megpróbálni tisztázni azért az alvászavar okát és esetleg, ha van jel, vagy kideríthető, mert nem mindig deríthető ki, és ezt az okot megtalálva kezelni vagy kezeltetni próbálni.

(...)

Rip: - Doktornő ideggyógyászként, miért pont ezt a területet választotta, az alvás-rendellenességeket és ennek a terápiája?

Dr. Szűcs Anna: - Azt, hogy az alvászavarok területére tévedtem, nem tudom hogy az élet is biztos hozta, meg az valóban valamennyire megnyerte az én érdeklődésemet, az én első alvászavarok irányába tolódó élményem az egy narkolepsziás beteg volt, akinél kiderült, hogy agyi vérzés a nappali alvások hátterében és ez engem megfogott és azóta foglalkoztatni, meg tanulgatni próbáltam ezeket a dolgokat.

Rip: - Én azt hiszem, hogy nagyon kevés, vagy jóval kevesebb orvos van, aki alvászavarokkal, alvási rendellenességekkel foglalkozik, mint ahány beteg lenne, de ha valaki felfedezi magán a tüneteket, akár rövidebb-, akár hosszabbtávon, az hova fordulhat segítség esetén.

Dr. Szűcs Anna: - Betegség esetén, annál is inkább, mert az alvászavarok borzasztó gyakoriak, tényleg elsősorban a háziorvos az, akihez az első kell, hogy legyen a panaszok kezelésében, utána ideggyógyászhoz, reumatológushoz, pszichiáterhez, attól függően, hogy a panaszok és a kísérő jelenségek milyen irányban mutatnak, illetve Magyarországon talán kis számban, de talán 8-10 összesen alvással foglalkozó centrum működik, ahova aztán, ha nem orvosolható a panasz, akkor célszerű fordulni.

Rádiós rendelésünket jövő kedden háromnegyed kilenctől hallhatják ismét. A Gyógyír riportere P. Kiss Zsuzsa volt.

Hét perc múlva véget ér a Kossuth Rádió Reggeli Krónikája, a híreket elolvashatják a www.radio.hu címen, az interneten. A zenei szerkesztő Fomanek Annamária, a hírszerkesztő Galambos István, a bemondó Szalóczi Pál volt. A műsor összeállításában Pap Gabi és Berek Patrícia segített. Technikai munkatársaink pedig: Lajer Rita, Dicső Csaba és Farkas Szilvia. A stúdióból Vas István Zoltánt hallották, kellemes napot valamennyiüknek.